A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség. A szerződés beteljesedését szolgálja. A foglalót mindig a vevő adja. Fontos a szerződésben egyértelműen és pontosan megnevezni az átadott pénzösszeg foglaló jellegét. A foglalót a vételárba be kell számítani, ha a szerződést teljesítik. Ha a szerződés a vevő hibájából nem teljesedik be, az átadott foglalót elveszíti. Ha az eladó hibájából történik a szerződés meghiúsulása, akkor az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles megfizetni. Amennyiben a szerződés mindkét fél hibájából szűnik meg, vagy egyik fél sem felelős, vagy közös megegyezéssel bontják fel, akkor a foglaló visszajár. A foglaló mértékét a szerződő felek határozzák meg, de általában a vételár 5-20 %-a szokott lenni.

Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Semmis az a zálogszerzodés, amely a jelzálogjog jogosultját a zálogtárgy birtoklására, használatára vagy hasznai szedésére jogosítja fel. Jelzálogjogot szerzodéssel csak pénzben meghatározott követelés biztosítására lehet alapítani. Jelzálogot csak ötezer forint vagy ezt meghaladó összegu pénzbeli követelés biztosítására lehet alapítani. Jelzálogjog alapításához a zálogszerzodés írásba foglalása és a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az ingatlan-nyilvántartásban a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetoleg keretét is fel kell tüntetni, amelyekre a jelzálogjog kiterjed. A jelzálogjoggal biztosított követelés csökkenése vagy megszunése az ingatlan-nyilvántartásban levo bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a jelzálogjogra. Jogszabály meghatározhatja azokat a követeléseket, amelyeknek biztosítására a jelzálogjog a zálogtárgyat az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is terheli; az ilyen követeléseket a bejegyzett jelzálogjogokat megelozo sorrendben kell kielégíteni. Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkezo követeléseket kívánnak jelzálogjoggal biztosítani, az ingatlan- nyilvántartásban a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. Ha a jogviszonyba új kötelezett lép, a jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek. A jelzálogjog a kötelezett tulajdonában álló, az ingatlan -nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlant, illetoleg az egész tulajdoni illetoséget terheli. Az elvált termésre a jelzálogjog nem terjed ki, kivéve ha azt már az elválás elott végrehajtás alá vonták. Ha a tulajdonos vagy harmadik személy a jelzálogjog tárgyának épségét veszélyezteti, a jelzálogjog jogosultja a veszélyezteto cselekmény eltiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését kérheti.

Ingatlan vétele esetében alapesetben 10 százalékos vagyonszerzési illetéket kell leróni. Ez azonban a telekre, nyaralóra vonatkozik, a törvény ugyanis kedvezményben részesíti a lakástulajdont szerzőket, nekik 4 millió forintig 2 százalék, e felett pedig 6 százalékot kell fizetniük. Az illeték alapja vétel esetén mindig a forgalmi érték, ha a lakástulajdont szerző lakásépítési (szocpol) kedvezményben részesül, akkor ennek összegével csökkentheti a megszerzett vagyoni értéket. Ingatlanok tulajdonjogának cseréjénél az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke, lakástulajdon esetében pedig az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének különbözete. Az ingatlan értékesítésénél leírthoz hasonló kedvezmény, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. További könnyítés, hogy nem kell megfizetni a fentiek alapján kiszámított illetéket annak, aki lakóház építésére alkalmas (építési) telket vásárol és vállalja, hogy arra 4 éven belül lakóházat épít, vagy 30 millió forint értéket nem meghaladó új építésű lakást vásárol. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor pedig az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni. A fiatalokat támogatja az a kedvezmény, miszerint a 35 év alatti magánszemély az első lakástulajdonának megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, amennyiben az egész lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot.

Fontos a szerződésben pontosan meghatározni és egyértelműen, hogy mikor esik szó előlegről és mikor foglalóról .A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem előrefizetés. Jelképes értékű. Ha a szerződés megkötése meghiúsul, az előleg teljes összege visszajár.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tilalom fennállása alatt megkötött szerződés semmis. Főleg a jelzálogjogok biztosítékaként alkalmazzák.

Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. Lemondása nem szükséges a szerződés érvényességéhez, de viszont akkor élete végéig használhatja, lakhat abban.

Ingatlanok adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, valamint a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak, vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie. E nélkül a földhivatal nem jegyzi be a vevő tulajdonjogát.

Érvénytelen szerződés esetén a szerződés tartalma semmis, azaz megszünik, vagyis az eredeti állapotot kell visszaállítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eladó köteles a vevő által megfizetett vételárat, vételár részletet, vagy a foglalót annak kamataival visszafizetni, hiszen az illetékes földhivatal a tulajdonváltozást a megfelelő okirat hiányában nem jegyzi be.

Ha az ingatlant jelzálog terheli, az nem zárja ki az adásvételi szerződés érvényességét. A gyakorlat szerint az eladó vállalja, hogy bizonyos időn belül tehermentesíti, vagy a vevő az eljáró ügyvédnek adja át a tehermentesítéshez szükséges vételárrészt. Mindenképp a szerződésbe foglaljuk bele, hogy a terhek milyen összegűek és milyen módon, ki fogja teljesíteni őket.

Az ingatlan adásvételi szerződésnek a szerződés alappontjait kötelező tartalmaznia, ez alap jogszabály. Ha a szerződés valamely alappontot nem, vagy hibásan tartalmazza, a szerződés semmis, vagyis érvénytelen.

Nem más, mint a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása. Alapvető adattartalma: ki adta el, kinek adta el, mit adott el, mennyiért adta el.

Az adásvételi szerződésnek egyebek mellett tartalmaznia kell:

A Polgári Törvénykönyv alapján és a kialakult gyakorlat szerint: - Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. Például, jelzáloggal biztosított tartozások kifizetése, stb. Továbbá (5 évesnél korábbi szerződés esetén) adófizetési kötelezettsége is van. - A vevő viseli a szerződéskötési költségeket (ügyvédi munkadíj, stb.), a visszterhes vagyonátruházási illetéket, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit. A felek közös megegyezés alapján eltérhetnek a fenti költségvetési szabályoktól.

Lakásnak az adózás a szempontjából az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott építmény számít, az üdülő vagy tanya nem az. Az egyik legfontosabb változás az un. lakásszerzési kedvezmény csaknem teljes megszüntetése. Aki korábban eladott egy lakást, de meghatározott időn belül vett egy másikat, csak a különbözet után fizetett személyi jövedelemadót. Mostantól minden lakáseladás adóköteles, igaz, csak öt évig.
Az adó alapját képező jövedelmet az alábbiak szerint kell kiszámítani:
Az eladási árból le kell vonni az igazolt költségeket, úgy mint a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat; az értéknövelő beruházásokat és az eladással kapcsolatos kiadásokat. Ha a bevétel kiszámítása a fentiek szerint megtörtént, akkor már egyszerűen számítható a jövedelem is, hiszen a jövedelem a bevétel

Az az év, amelyben a földhivatali eljárás megindult. Az adó mértéke a jövedelem 25 százaléka, és (SZJA!) május 20-ig kell megfizetni.

A haszonélvezet elterjedt lakáshasználati forma, amelyet leggyakrabban az örökhagyó túlélő házastársa számára alapítanak törvény alapján, de a jogfenntartást lakhatásuk biztosítására az ingatlant ajándékozó szülők és azok az -elsősorban idősebb- volt főbérlők is alkalmazzák, akik ilyen módon vásárolták meg bérleményeiket gyermekük, unokájuk nevére az önkormányzatoktól. A lakástulajdonra vonatkozó haszonélvezet általában holtig tart, ha nem, akkor kikötik annak időtartamát. A haszonélvezet tényét az ingatlan tulajdoni lapján fel kell tüntetni. A jog csak a haszonélvezőre vonatkozik, tehát nem örökölhető, és adható el. A haszonélvezeti jog ugyanakkor bizonyos tekintetben "erősebb", a tulajdonjognál: a tulajdonos ugyan eladhatja tulajdonát, de ha a haszonélvező nem mond le használati jogáról, akkor számára a korábbi feltételeket az új tulajdonosnak is biztosítania kell. A lakás havi fenntartási költségeit a haszonélvezőnek kell viselnie, de a házfelújítást, vagy egyéb, a társasházi tulajdont terhelő kiadást a tulajdonosnak kell megfizetnie.

Igen, az eladási irányár módosítható, amennyiben az alábbi két feltétel együttesen fennáll:  a, a kiemelt megbízást további 6 hónapra meghosszabbítja, b, a módosításra az eredeti kiemelt megbízás aláírását követő 6 hónapon belül kerül sor.

Módosítható-e az eladási irányár?

Igen, az eladási irányár módosítható, amennyiben az alábbi két feltétel együttesen fennáll: a, a kiemelt megbízást további 6 hónapra meghosszabbítja, b, a módosításra az eredeti kiemelt megbízás aláírását követő 6 hónapon belül kerül sor.

Mit tegyek, ha szeretném értékesíteni az ingatlanomat?

Keresse fel irodánkat személyesen, vagy telefonon. Munkatársunk  - minden kötelezettség nélkül - részletesen ismerteti szolgáltatásainkat, valamint internetes adatbázisunkban rögzíti  az értékesítésre kínált ingatlan paramétereit. Előre egyeztetett időpontban személyesen  is felkeresi Önt az ingatlan megtekintése céljából.
Amennyiben együttműködésünket kéri az ingatlan értékesítését illetően, úgy kölcsönösen előnyös szerződést kötünk Önnel.
Az együttműködést internetes oldalunkon is kezdeményezheti.

Milyen feltételekkel dolgozik IngatlanGroup irodánk?

A közvetítői díj (sikerdíj) csak sikeres közvetítés esetén fizetendő.

Kizárólagosságot kér-e az IngatlanGroup?

Amennyiben az értékesítéssel irodánkat bízza meg, biztos lehet abban, hogy csak minősített, komoly szándékú vevőjelöltek fogják megtekinteni ingatlanát.
Kizárólag velünk kötött megbízás esetén szélesebb körű közvetítői közvetítői tevékenység mellett alacsonyabb sikerdíj értékkel számolunk.

Milyen feltételekkel dolgozik az IngatlanGroup?

Vásárlóink számára a közvetítés ingyenes! Közvetlen érdeklődés esetén felmérjük a keresett ingatlannal kapcsolatos pontos igényeit, figyelemmel kísérjük Ön helyett a piaci kínálatot majd megtaláljuk az Ön számára legmegfelelőbb ingatlant. Személyesen kísérjük ki az ingatlanba, valamint segítséget nyújtunk a további tárgyalásoknál és a szerződés megkötésében.

Mit tegyek, ha ingatlant szeretnék vásárolni?

Nézzen körül teljes ingatlankínálatunkat felvonultató internetes adatbázisunkban. Keresőrendszerünkkel könnyedén megtalálhatja az elképzeléseinek megfelelő aktuális ingatlanokat, melyekről adatokat, fotókat és számos esetben videót is megtekinthet.
Személyesen is szívesen fogadjuk irodánkban.

Mit tegyek, ha az adatbázisban találtam egy érdekes ingatlant?

Keresse fel személyesen, vagy telefonon irodánkat,  vagy vegye fel a kapcsolatot munkatársunkkal

Mit tegyek, ha az adatbázisban éppen nincs számomra megfelelő ingatlan?

Keresse fel személyesen vagy telefonon munkatársunkat, aki részletesen kikérdezi Önt a keresett ingatlanra vonatkozó elképzeléseiről. Megfelelő ajánlat érkezésekor felkeressük Önt. Folyamatosan bővülő és változó kínálatunkból rövidesen megtaláljuk az Ön számára  legmegfelelőbbet.

Lakásvásárlás esetén mekkora összegű illetéket kell fizetni?

Lakóingatlan adásvételi szerződés, továbbá tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel, elbirtoklás útján való megszerzése esetén ún. visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell megfizetni.
Az illeték mértéke 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.
Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
Nem lakóingatlan vétele esetén az illeték mértéke 10%.

Illetékmentes-e az első lakás megvásárlása?

Az első lakás megvásárlása nem illetékmentes. Amennyiben a vevő 35. életévét be nem töltött személy és az egész megvásárolt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot, úgy 50 százalékos, maximum 40 ezer forintos illetékkedvezményben részesülhet a vevő. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

Kap-e illeték kedvezményt a vevő új építésű lakóingatlan megvétele esetén?

Az illetéktörvény alapján mentes az illeték megfizetése alól a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. 15 és 30 millió forint közötti forgalmi érték esetében illetéket kell fizetni a forgalmi érték 15 millió forintot meghaladó része után. Az illeték mértéke ebben az esetben 6%. 30 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetében a teljes érték után illetéket kell fizetni a használt lakásokra irányadó szabályok szerint.
A mentességet külön kérni kell. A vagyonszerző köteles ugyanis az adóhatóságnál - a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosultságáról, valamint a felépítést követő első értékesítéséről szóló nyilatkozatával - igazolni a mentesség feltételeit legkésőbb az illetékre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
Csakúgy mint a használt lakás vásárlása esetében itt is szembeállítható a vételt megelőző, illetve azt követő 1 éven belüli lakóingatlan eladás, amennyiben az eladott lakás vételára meghaladta a 15 millió forintot.
Amennyiben az új építésű lakáshoz gépkocsibeálló és/vagy tároló is tartozik, úgy ezek esetében az illetéket (10%) mindig meg kell fizetni.

Építési telek vásárlása esetén biztosít-e kedvezményt a jogszabály?

Az illetéktörvény szerint mentes az illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, ha a vevő az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától (vagyis a földhivatali benyújtástól) számított 4 éven belül lakóházat épít. A vevő a lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál. A lakóház felépítését használatbavételi engedéllyel kell igazolni annak jogerőre emelkedésétől, de legkésőbb a 4 éves határidő leteltétől számított 15 napon belül, mely esetben az adóhatóság a kiszabott, de a megfizetési kötelezettségben felfüggesztett illetéket törli.

Mi minősül lakásnak, illetve lakóteleknek?

Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.

Ingatlan értékesítése esetén mikor és mekkora mértékű jövedelemadót kell fizetnie az eladónak?

Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az adóhatósághoz - benyújtották. Öröklés esetén az örökség megnyíltának (vagyis az örökhagyó halálának) napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.
Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották, függetlenül attól, hogy esetleg a teljes vételár kifizetése már esetleg egy másik évre húzódik át.
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
    a) a megszerzésre fordított összeget (megszerzéskor fizetett vételár, illetve csere és öröklés esetében az az érték, mely alapján az illetéket kiszabták), és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
    b) az értéknövelő beruházásokat (az a ráfordítás, amely az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli;
    c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat (pl.: ügyvédi munkadíj, ingatlanközvetítő jutaléka /ezeket igazolni kell/)
A leírt módon kiszámított bevétel minősül jövedelemnek, mely után a jelenlegi szabályok szerint 25% jövedelemadót kell fizet
Amennyiben a megszerzett ingatlant a tulajdonos a szerzéstől számított 5. éven túl értékesíti, úgy a korábbiak szerint kiszámított és még esetlegesen fennálló bevételből a szerződés földhivatali benyújtásától számított 6. évtől kezdődően minden évben levonható a még fennálló bevétel 10%-a, azaz a szerzéstől számított 15. év után az ingatlan értékesítéséből keletkező teljes bevétel levonhatóvá válik, így a bevétel adómentes lesz.
2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a lakóház vagy a lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) megszerzés évét követő 5. vagy az azt követő években történő átruházása esetén a jövedelem adómentes.

Az ingatlaneladásból származó jövedelem lakáscélra történő felhasználásánál vannak-e megszorítások?

Igen,vannak, a következők szerint:
A Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén az így keletkező jövedelmet növelni kell azon összeggel, mely után a most eladott lakás megszerzésekor nem fizetett adót, és az így megkapott összeg után kell a jövedelemadót megfizetni, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

Vannak-e korlátozások a külföldi állampolgárok ingatlanszerzésére vonatkozóan?

Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magánszemély általi - öröklésen kívüli - megszerzéséhez szükséges engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal csak akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért.
Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és

A közigazgatási hivatal abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát kéri, s annak figyelembevételével megtagadhatja az engedélyt. A polgármester köteles a nyilatkozatot 15 napon belül megadni.
Az engedély megtagadható, ha a külföldi honossága szerinti állam nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak, illetőleg a magyar jogi személyeknek a belföldiekkel azonos elbírálást. A nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállásáról a Külügyminisztérium nyilatkozata az irányadó.
Műemlék, műemléki terület vagy régészeti lelőhely, továbbá a védett természeti területen fekvő épület tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan védettsége szerint illetékes hatóság szakhatóságként működik közre.
Külföldi jogi vagy magánszemély termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés, valamint a tagállami állampolgárokra vonatkozó szabályok kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével szerezheti meg.

Milyen szabályok vonatkoznak az európai uniós állampolgárokra?

A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a közigazgatási hivatal engedélye szükséges.
Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg.
Az átmeneti időszak alatt az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának engedély nélküli megszerzéséhez a tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy elsődleges lakóhely céljára szerzi meg az ingatlant.


A fent leírtak tájékoztató jellegű információk, melyek  nem tekintendők teljesértékű jogi tájékoztatásnak!


További kérdéseivel forduljon munkatársunkhoz: Üzenetküldés